A sütés-főzés alapanyagai kategória bejegyzései

Tejföl helyettesítése

Az alábbiakban közzéteszem Willson ötletét,

melyet egy hozzászólásban küldött:

A tejfölt a kókusztejen kívül még tudod helyettesíteni kikevert tojássárgájával, savanyíthatod pici citromlével vagy savanyúság levével /felhasználás függvényében/. Rakott ételeknél jól helyettesíthető a tejföl reszelt sajttal + kevés liba- v. kacsazsírral, hogy tocsogósabb legyen …

Print Friendly, PDF & Email

Házi mustár

mustár

A kép a Google images-ről való.

A receptet Ilona küldte 2011.03.13-án

  • A 20 g mustármagot mákdarálón le kell darálni, kb. 0,5 dl vizet és 1 evőkanál ecetet adunk hozzá (én almaecettel csináltam, de eredetileg fehérborecet kellene)
  • 4 órát kell állni hagyni, hogy ne legyen csípős
  • Ezután lehet sózni, borsozni, és esetleg fűszerezni szárított kakukkfűvel és petrezselyemmel
Print Friendly, PDF & Email

Lestyán – a Csorba erdélyi leves elengedhetetlen kelléke

A kép és a magyarázat eredetileg az alábbi link alatt található:

http://www.fuszerek.host22.com/index_elemei/LevelFuszerek.htm

A lestyán (Levisticum officinale) Délnyugat-Ázsiában honos. A rómaiak közvetítésével került Pannóniába. A középkori Magyarország népszerű fűszere volt. A lestyán külsőre zellerhez hasonlítható, nagy termetű növény. A levele és a gyökere is felhasználható. Íze jellegzetesen fűszeres, zellerre emlékeztető. Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen.

Print Friendly, PDF & Email

Petrezselyem vagy fokhagyma tartósítása

Az ötletet zsuzsablo küldte még 2010-ben, most felteszem a gondolatait, hogy nehogy elvesszen. Ez a recept majd igazán nyáron lesz aktuális.

petrezselyem4

Idézet Zsuzsa leveléből:

“Szóval. Kaptam anyutól egy üveg tartósított petrezselymet.

Az üveg tartalma ez volt: Friss petrezselyemzöld felaprítva, fokhagyma szintén felaprítva és só. Mikor kérdeztem, milyen arányban készült, csak annyit mondott, hogy érzéssel…:)

Mindenesetre olyan sós a keverék, hogy annyi kanállal lehet az ételbe tenni belőle, amennyi sót tennénk.

Leendő sógorom szerint (aki ezt mutatta anyunak), egy évig is eláll az üvegben, megtartva színét, ízét, aromáját (ami egyébként fenséges!!!). Szóval ajánlom sok szeretettel, házilag készíthető és sokáig biztosítja a friss petrezselymet vagy fokhagymát odahaza.”

Print Friendly, PDF & Email

Gesztenye elkészítése házilag

Forrás: 
http://csakapuffin.blogspot.com/2009/01/tokeletes-sult-gesztenye-titka.html
gesztenye
A kép a Google images-ről való

Sült gesztenye elkészítése házilag:

  1. Sütés előtt kb. 1 nappal érdemes beáztatni a gesztenyét. Borítsd be egy tálba, és engedj rá annyi vizet, hogy ellepje. Áztatásra, jobb híján 1-2 óra is megteszi.
  2. Sütés előtt előmelegítjük a sütőt, egy tepsit kibéleljük sütőpapírral és jó éles késsel, egyesével bevagdossuk a gesztenyéket. Egy jó nagy x-et vágunk mindegyikbe, a tepsire helyezzük. Ha közben olyat látunk, aminek a belseje fekete, penészes, vagy rothadt, akkor azt dobjuk ki.
  3. Ha minden gesztenye tepsibe került, akkor egy alufóliával befedjük, lezárjuk a tepsit és kb. 15-18 percig sütjük. A végén levesszük az alufóliát és még így is sütjük kb 5-8 percig.

TANULSÁG: Szomorú tanulsága a házi gesztenye készítésének, hogy elsősorban azoknak éri meg, akik olyan vidéken élnek, hogy sok szelídgesztenye fa van a környezetükben. Budapesten 900-1000 Ft/kg-ért nem éri meg a vásárlás, hacsak néha néhány szem sült gesztenyére nem vágytok. A Spar-os 125 gr gesztenye 300 Ft, de mégis egy ünnepi leves erejéig 300 Ft gesztenye + 310 Ft kókusztej + vanília + fűszerek = sacc per kábé 700 Ft 4 személyre pénz néha elkölthető?!? – Ezek 2010-es árak!!!, a helyzet azóta még rosszabb 🙁 BB

 

Print Friendly, PDF & Email

Szelídgesztenye

A kép a Google images-ről való

szelídgesztenye

Forrás: http://maroni.hu/gesztenye-es-egeszseg/gesztenye-taplalkozas-elettani-megitelese

A forrásként megjelölt helyről ollóztam az alábbiakat:

“A monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté. Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Ekkor vált Mátyás király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.

A néphagyomány szerint Károly Róbert király öt szelídgesztenye-erdőt telepített Nagymarosra.

Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.

A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta él, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte.

A rómaiak úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél.

A szelídgesztenye felhasználása mindig széles körű volt – előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, desszertek kedvelt alapanyagaként szolgált.

Egy XVI. századból származó francia recept szerint húspótló böjtös napokon is előszeretettel használták tojás és sajt felhasználásával vagdalt készítéséhez.

A szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken élők számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. A parasztcsaládokban jellemző volt, hogy a szárított gesztenyéből készült lisztből sütötték a kenyerüket.

A néprajzi leírások szerint az önmagától lehullott vagy póznákkal levert termést gereblyével, szénvonóforma eszközzel csomóba húzták és facsipesszel szedték össze. A gesztenyét zsákba rakva tüskés burkából bakancsos, csizmás lábbal kitaposták, vagy fakalapáccsal kiverték.

Gyakran tüskés burkában homokkal lefedve hordókba rakva tartották el, s csak a felhasználás előtt verték ki a burkából. Sokáig elállt, ha „sörtés héjából” kivéve füstön megszárították, vagy rakásba hányva dióval fedték le.

Egyes vidékeken a gesztenyét mint a szilvát megaszalták, s mikor enni akarták, vizet forraltak, és a gőz fölé helyezett hálóra rakták, ahol megereszkedett, s olyan lett, mintha frissen szedték volna.

A gesztenyét leggyakrabban lyukas aljú, nyeles serpenyőben sütötték.

Egyes vidékeken burgonyaként főve ették, de megdarálva, a kemencében jól kiszárítva lisztet is készítettek gesztenyéből. A gesztenyelisztet vízben, tejben megfőzve fogyasztották.

Vidéki falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. Mindenszentek után szabadon gyűjthető, szedhető volt a fákon visszamaradt gesztenye.

A gesztenyével a leírások szerint jószágot is hizlaltak. A gesztenyével a 19. században még jelentős népi kereskedelem folyt; például a vasi gesztenyét Stájerországba vitték eladni, a nagybányaival Déváig, Tokajig kereskedtek, hátikosárban; szekéren Máramaros havasi falvaiba, Bukovinába hordták el. A gesztenyesütők a legutóbbi időkig a budapesti utcák, a vidéki városok jellegzetes alakjai voltak.

Forrás: Balogh András (1968) Magyarország nevezetes fái, Budapest
Dömötör Sándor (1961) Gesztenyetermelés Vas megyében, Népr. K. VI. 1. sz. 16-90.
Hanusz István (1903) A fák birodalmából, Budapest

A gesztenye fogyasztásának előnyei

A gesztenye nagyrészt telítetlen zsírsavakat tartalmaz, rendszeres jelenléte az étrendben hozzájárul a telített zsírsavbevitel csökkentéséhez.

Viszonylag magas élelmirost-tartalma (7,5 g / 100 g). A táplálékkal elfogyasztott élelmi rostok ugyanis csökkentik a szénhidrátok felszívódását, így az étkezést követően kisebb mértékben emelkedik a vércukorérték. Élelmi rost jelenlétében a zsírok felszívódása is csökken, ami szükség esetén ugyancsak hozzájárulhat a testtömeg csökkentéséhez.

Sokrétű felhasználása (levesek, mártások, köretek, húsételek, desszertek) lehetővé teszi az étrend változatossá tételét. Egyes ételfélékben a gabona vagy a burgonya helyettesítésére is alkalmas. A gesztenye 30-35 %-nyi összetett szénhidrát-, alacsony energia-, magas élelmirost-tartalmának köszönhetően kiváló alapanyaga lehet cukormentes édességek, desszertek készítésének (pürék, sütemények, torták, palacsinta töltelék).

A gesztenye energia- és

makrotápanyag-tartalmának

összehasonlítása néhány diófélével:

Gesztenye Mandula Dió
Energia 163 kcal 626 654
Fehérje 2,7 g 27,6 18,6
Zsír 1,6 g 52,2 57
Szénhidrát 34,4 g 6,8 11,7

Vitaminfélék a gesztenyében:

Vitaminok és ásványi anyagok közül a nyers gesztenyében említésre méltó a B1-, B2-, B6*-, C-vitamin, E-vitamin*, kálium, magnézium, vas, réz*, foszfor tartalom.

100 g előfőzött gesztenye C-vitamintartalma 30 mg körüli, ami a napi ajánlott bevitel kb. egyharmadát biztosítja.

Az E-vitamin mennyisége irodalmi adat szerint a nyers gesztenyében 7,5 mg/100 g.

A gesztenye jó káliumforrás. 100 g gesztenye 400-500 mg között tartalmazza, ami 11-14%-át fedezi egy egészséges felnőtt ember szükségletének.

A gesztenye jó magnéziumforrás. 100 g gesztenye kb. 40-50 mg között tartalmazza, ami 11-14%-át fedezi egy egészséges felnőtt férfi és 13-17%-át egy felnőtt nő napi szükségletének.

A gesztenye tartalmaz vasat is, 1-2 mg/100 g közötti mennyiségben, ami kb. 10-20%-a a napi ajánlott bevitelnek. Ez az érték gyermekekre és férfiakra vonatkozik. A nők és a serdülő lányok szükséglete magasabb.

A gesztenye foszfort is említésre méltó mennyiségben tartalmaz. 100 g gesztenye 80-90 mg közötti mennyiségben tartalmaz, ami a napi ajánlott bevitel 11-14%-ának felel meg. A gesztenye irodalmi adatok szerint jó rézforrás. 100 g gesztenye 0,2 mg-ot tartalmaz, ami 18%-a a felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek.

A tájékoztató az OÉTI szakmai anyagának felhasználásával készült.”

Print Friendly, PDF & Email