"Táplálkozásunk alapját a következő elv betartása képezze: 
Lehetőleg kerüljük a magas glikémiás terhelésű élelmiszerek fogyasztását, a magas glikémiás indexűeket pedig,
egyenlítsük ki alacsony glikémiás indexűekkel!

A glikémiás terhelés (GL), ami egyidejűleg veszi figyelembe az adott élelmiszer glikémiás indexét és egy adagra eső szénhidrátmennyiségét. Ezáltal sokkal pontosabban meghatározható az inzulinháztartásra gyakorolt hatás.

A glikémiás terhelést úgy határozhatjuk meg, hogy a GI-t százaléknak véve megszorozzuk az elfogyasztandó élelmiszeradagra eső szénhidrátmennyiséggel (szénhidráttartalomból kivonva a rostmennyiséget; grammban kifejezve). Alacsony értéknek a 16 alatti számít."

http://www.wellnesstippek.hu/Tippek/glikemiasterheles.htm – Itt alaposabban utánanézhetsz!

A glükóz (szokásos hárombetűs rövidítése: Glc) – köznapi nevén szőlőcukor – egy monoszaharid, pontosabban aldohexoz. Fontossága a biológiai folyamatokban alapvető: a sejtek energia- és metabolit forrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva fotonenergia felhasználásával történik a zöld növényekben a fotoszintézis során. Élő szervezetben a glükóznak csak a D enantiomerje fordul elő, melyet dextróznak neveznek. ... Szabad állapotban előfordul a természetben egyes gyümölcsökben (pl. a szőlőben, innen a szőlőcukor név). A vérben a koncentrációja éhgyomornál 70–100 mg/100 ml értékek között, szénhidrát gazdag étkezés után 160 mg/100 ml alatt számít normális értéknek. Diszacharidok  pl. szaharoz, maltóz, cellobioz, laktóz) és poliszacharidok (pl. keményítő, glikogén, cellulóz),  alkotórésze. A természetben csak a D-glükóz fordul elő. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCk%C3%B3z

A fruktóz (INN: fructose) vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. A monoszacharidokhoz tartozó ketohexóz,, szabad állapotban igen elterjedt mind a növény-, mind az állatvilágban. Nagy mennyiségben található a gyümölcsök nedvében, a mézben, egyik komponense a szacharóznak is. Biológiailag a glükózhoz hasonlóan fontos szénhidrát. A szervezetben a gyümölcscukornak szőlőcukorrá való átalakulása enzimes hatásra megy végbe. Így a gyümölcscukor is felhasználódik, de elfogyasztása után, lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor. Ennek gyógyászati szempontból nagy jelentősége van. A gyümölcscukor a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ugyanolyan édes íz eléréséhez 30-40%-kal kevesebb is elegendő. Ezáltal csökkenthető az energiabevitel. * (lásd lent is!) Cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra gyümölcscukorból és szorbitból napi 30 g-nál több nem ajánlott. A fruktózt az inzulintól függetlenül használja fel a szervezet: a fruktóz szelektíven a máj glikogénraktárait  tölti fel, ha ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására fokozódik a zsírdeponálás a szervezetben. Fogyasztása edzések előtt vagy tartós megterhelés esetén javasolható. https://hu.wikipedia.org/wiki/Frukt%C3%B3z

https://www.facebook.com/Paleo-Szeged-377077052405591/?fref=photo

Ezért a gyűjtésért a Paleo-Szeged-nek köszönettel tartozunk:

„A WHO szakértői határozott összefüggést találtak a magas cukorfogyasztás, az elhízás és a fogromlás között. Az ötszázalékos glükoz bevitel naponta mintegy 25 gramm vagy 6 teáskanál cukrot jelent egy normális testtömegindexű (BMI) felnőtt esetében.”  hazipatika.com

„A fruktóz fogyasztás kedvezőtlen hatásait: emeli a triglicerid szintet, fokozhatja az elhízást, növelheti a húgysav szintet és vesekövességet okozhat, mindezen hatások összegzéseként gyorsíthatja az érelmeszesedés kifejlődését, melyet önmagában a cukorbetegség fennállása is felgyorsíthat.” macosz.hu *Cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra gyümölcscukorból és szorbitból napi 30 g-nál több nem ajánlott.

Dietless – részletes táblázattal és további ismeretekkel

„… Mi az a glikémiás index (GI)?

A glikémiás index egy olyan 1 és 100 közötti numerikus érték, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. Az étkezés során bevitt szénhidrátokból lebontott glükóz vagy más néven vércukor az emberi szervezet legfontosabb energiaforrása, amely a vérben keringve jut el a test különböző pontjain található sejtekbe.

Az alacsony GI-jű élelmiszerek csak minimális mértékben emelik meg a vércukorszintet, míg a magas GI-jű élelmiszerek a glükózszint jelentős emelkedését váltják ki, és fokozott inzulinreakciót vonnak maguk után (ami pedig nem túl szerencsés helyzet hosszabb távon).

Ha megnézzük a különböző szénhidráttípusokhoz tartozó GI-értékeket, azt találjuk, hogy egyes összetett szénhidrátok jobban megemelik  a vércukorszintet, mint az egyszerű szénhidrátok. Mivel a glikémiás index segítségével arányaiban meghatározható, hogy a szénhidrátok miként hatnak a szervezet vércukorszintjére, fontos eszközként használhatjuk azt azon ételek és élelmiszerek kiválasztásához, amelyek rövid és hosszú távon segítenek a vércukorszint stabilizálásában, illetve ellátják szervezetünket a szükséges energiával. …”