Fokhagyma gerezd vagy por, avagy nálam fokhagymaszálak
Só, curry, gyömbér
Elkészítés:
Az édesburgonyát egy mélytányérban a mikroban 15 perc alatt puhára „főzzük”. Nekem ez a legegyszerűbb módszer; Természetesen meghámozva és kockázva vízben is megfőzhetjük.
Azt apróra vágott hagymát a zsíron megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a darált húst és a fűszereket és állandó keveréssel megpirítjuk.
Amikor a hús sütése kész, akkor az apróra vágott kelkáposzta leveleket rádobjuk a húsra és néhány forgatással hozzápirítjuk az alaphoz.
Az édesburgonyát meghámozzuk és a húsát összetörjük, majd hozzákeverjük a húsos kelhez. A batátát extra még sóznunk kell!
Omlett fodroskellel autoimmun betegeknek is – A kép a Google images-től való.
Hozzávalók:
3 L-es tojás sárgája vagy 3-4 db fürjtojás; paleosan 3 db M-es egész tojás
3 ek. kókusztejszín; paleoban akár el is hagyható!
3 lapos ek. banánliszt vagy batáta liszt vagy tápióka keményítő – Ketogénben természetesen ezek az összetevők kerülendők! – helyette használjunk útifúmaghéjat vagy kevés mandula lisztet!
Só
Olíva olaj
Egy maréknyi bio fodroskel
Elkészítés:
Az omlett hozzávalóit alaposan kikeverjük – a lényeg, hogy sűrű palacsinta tészta legyen, tehát a kókusztejszín mennyiségét növeljük, ha kell.
Forró olíva olajban a tésztát megsütjük.
Ollóval vágunk egy maréknyi fodroskelt és a kész omlett-paleocsintába tesszük; aki nem szereti nyersen, az fonnyassza meg a kel leveleit a maradék forró olíva olajon.
A kínai kelt és a fodroskelt laskázzuk fel apró darabokra, majd olíva olajjal elkeverbe az adott mennyiség kétharmadát rakjuk le egy sütőtálba, mely lehet fém és lehet jénai is.
0.5 kg darált pulykahúst vagy csirkemellet fűszerezzünk sóval, curryvel, gyömbérporral és tegyük rá az alsó kelkáposzta halomra.
A kelkáposzta keverék egyharmadát lazán szórjuk az eddig lerakottak tetejére és kevés olíva olajjal locsoljuk meg.
180 fokra előmelegített sütőben – közepes lángon kb. 15 percig süssük az ételt.
Ízlés szerint lehet a fent felsorolt fűszerekkel kókusztejszínt is kikeverni és sütés előtt a rakottasra tenni, vagy ha paleos az elkészítés, akkor akár kemény sajtot is reszelhetünk rá. A Plant Paradox étrend kecske és bivalysajtot (A2 tej) enged meg.
Személyenként kb. 20 dkg édes krumplit – batátát spirálozzunk vagy pl. mint én – robotgépben vágjunk csíkokra.
A legmagasabb fokozaton a személyre szabott batáta mennyiséget mikrohullámú sütőben puhára főzhetjük, vagy kevés vízben főzzük meg (éppenhogy ellepje a víz!), majd szűrjük le.
A pestot egy csokor petrezselyem, egy maroknyi rukkola és egy kisebb avokádó + olíva olaj és só összeturmixolásával készítettem.
Természetesen bármilyen hússzelet fogyasztható hozzá. AIP-ban mindenképpen csirkehúst ajánlok!
A 2. blogbejegyzésemet azzal a mondattal fejeztem be, hogy a toxikusan terhelt étkezés mindenkinek megviseli a szervezetét, de különösen azét, aki egyébként is gyulladások miatt lett beteg, netán lyukas bél szindróma okozta autoimmun betegsége van!
No, nem óhajtom ismét leírni Gundry könyvét, akit érdekel, olvassa el! A célom az elgondolkodtatás és annak közhírré tétele, hogy nekem mi volt a könyv mondanivalója?!
A fő mondanivaló az, hogy jól válogassuk meg azokat a növényeket, melyeket megeszünk, és ennek kapcsán jól válogassuk meg a növényevő állatok húsát is. A ragadozók nem téma! Ebből jön a növényi paradoxon – miszerint vannak olyan ellentmondásos beltartalmú növények, melyek fogyasztását érdemes alaposan meggondolni!
No, de itt jön a kérdés, hogy miért is kell meggondolni az ehető növények körét? – Gundry véleménye az, hogy a maggal szaporodó – korábban zöldségként elkönyvelt növények tulajdonképpen gyümölcsök. Adottak az eleve magas lektin tartalmú növények – pl. bab, borsó, szója stb. és adottak a magról szaporodó gyümölcsök, mint pl. az uborka, cukkini, sütőtök, az összes tökféle stb., de az sem mindegy, hogy a burgonyaféléket – paradicsom, padlizsán,, paprika, gojibogyó hogyan készítik el. A bölcs olaszok a paradicsomot kimagozzák, a paprikát is a magjai nélkül használják, a héjukat lehúzzák, és már meg is van a hús héj és mag nélkül. Ezen zöldségek és gyümölcsök toxikus anyagokat tartalmazó összetevői a magjai, melyek mérgező összetételt fejlesztenek – önvédelemből, miután nem szeretnék, hogy idő előtt az állatok megegyék és gátolják a növény egészséges szaporodását! Amikor a magok már érettek, akkor hálásan köszönik, ha pl. az elefántok új területeket trágyázva terjesztik az utódaikat. A könyv 203. oldalán táblázatban elolvashatjátok A „NEM, KÖSZ” LEKTINTARTALMÚ ÉTELEK LISTÁJÁT.
Nos rendben, érthető magyarázat a magok étrendünkből való kizárása. …, s most akkor nézzük meg, hogy mi a helyzet az állatok húsával, aminek minőségére kihat az az étel, amit fogyaszt. Ez szerintem evidencia, hogy az étrend a hús minőségét alapvetően befolyásolja. Gundry beszél természetesen az ipari állattenyésztés táplálékon kívüli – pl. antibiotikumok stb. – visszásságairól, de ha csak és kizárólag a haszonállatok étrendjét nézzük, akkor az etetésük jelentős része lektin-tartalmú, a nem szabad tartásúakat gabonán és szóján nevelik. A 180-181-182. oldalon a könyvben találsz összefoglalót a Plant Paradox étkezés fő elveiről – a lektineken kívül olvashatsz a cukrokról, az Omega3 jelentőségéről, a jó zsírokról stb.
Aki olvasta Szendi Gábor Paleolit táplálkozás c. könyvét, talán rémlik, hogy ő is hosszan ír azokról az állatokról, melyek A1 és azokról, melyek A2 kazeint termelnek. Az A2 kazein emberi fogyasztásra alkalmas (kecske, juh, vízi bivaly), viszont Neu5Gc-t tartalmaznak. Egy szó, mint száz, ezekről is inkább mondjunk le!
Az autoimmun diéták mindegyike óvatosságra int a keresztesvirágúak fogyasztásával kapcsolatban, no de főve már ajánlják az aip diéták is. Ezt tedd, ha a Plant Paradox ajánlásait is figyelembe veszed!
A Növényi Paradoxon könyv olvasásához remélem, hogy kedvet csináltam. Az étrendi ajánlások egyébként vegyes étrenden élőknek, vegánoknak és vegetáriánusoknak, sőt ketosoknak is szólnak! Úgy gondolom, hogy ez a könyv segít az étkezésünk finomhangolásában!
Nekem a finomhangolás azért különsösen fontos, mert Hashimotos vagyok, s mint tudjuk az autoimmun betegségek kéz a kézben járnak. Van aki, sajnálatos módon halmozza ezeket a nyavalyákat. Számomra elég rémisztőek a meglévő járulékos betegségek is, s miután azt veszem észre, hogy az ízületeimmel is sokat kell törődnöm – Isten őrizz, hogy kialakuljon egy „nyalánk” Rheumatoid Artritisz is pl.! -, ezért nekem abszolút megéri az érvekkel jól alátámasztott és logikus új szempontok figyelembevétele!
A lektinek szénhidrátkötő fehérjék. A lektinek a természetben mindenütt jelen vannak, és sok ételben megtalálhatók. Néhány lektin hasznos, például a CLEC11A , amely elősegíti a csontok növekedését, míg mások erőteljes toxinok. (Wikipédia)
Alaposan belegondolva – Steven R. Gundry most előkapott egy olyan növényi összetevőt, melyet kikiált fő gyulladáskeltő mumusnak – holott ezt az elvet, mármint, hogy kerüljük a toxikus lektineket – mi már paleosként is ismerjük! Ír erről Szendi Gábor is a „Paleolit táplálkozás” c. könyvében is. Kérdezhetitek joggal, hogy most miért hökkentél meg Márta?! …, tudtad ezt eddig is! – nem?
Olyan szerteágazó részletességgel, mint ahogy Gundry ír a könyvében a lektinek káros hatásairól, még soha nem szembesültem. Azzal a ténnyel sem konfrontálódtam eddig, hogy ez a káros összetevő mennyire átszövi a növényi és az állati eredetű ételeinket is!
…, s itt van az alap probléma, mélyen elásva a mai ipari mennyiségben és módszerrel működő mezőgazdaság mélyén, miszerint nem csak a lektinmentes növényeket kell megválogatnunk, hanem azt is, hogy az állat, melynek húsát fogyasztjuk, mivel volt táplálva. Ha olvasod a Növényi Paradoxon könyvet – folyamatosan szembesülsz azzal, hogy – Te jó ég! -, folyamatosan eszem a toxikus anyagokat, pedig alapvetően úgy tudtam, hogy tudatosan tisztán táplálkozom!
Amióta azt a célt tűztem ki, hogy megpróbálom a gyulladáskeltő tápláléktól megóvni a szervezetemet és rendbehozni a bélflórámat, a mikrobiomot, azóta lett nekem annyira fontos, hogy még alaposabb ismereteket szerezzek a részletekről. A bevezetőben írtam, hogy a szubklinikus, majd mindent elsöprően feltörő Hashimotom hátterében egyértelműen gyulladások vannak. A CRP-m világosan mutatja is a gyulladásos állapotot. A CRP persze az elmúlt 10 évben egyharmadára csökkent, de a megengedhető max. 9-es értékhez képest még mindig 32. A triglicerid szintem mindig rendben volt. A koleszterinem mindig rendben volt, az utóbbi két leletem mutatott kisebb emelkedést, amit sejteni vélem, hogy valamilyen orvos által váltott gyógyszerem mellékhatásaként jött elő. Ezekkel az önmagamhoz képest jó mutatókkal jól el voltam eleddig, no de, ha lehetséges további finomhangolás, akkor nosza, próbáljuk meg! Tehát folytatom az Autoimmun Protokollt, ami most ennek a blogbejegyzésnek nem tárgya, hiszen olvashatsz róla Terry Wahls doktornál itt, meg itt, no meg itt, és Dr. Izabella Wentznél itt, Bedecs Judittól itt, Kulcsár Angélától nem étkezési cikket osztottam meg itt.
A „NEM, KÖSZ” lektintartalmú ételek listáját a könyv 203. oldalán találod meg, s paleoból már ismert listán túl rá fogsz csodálkozni a lektintartalmúnak feltüntetett „gyümölcsökre”, mint pl. uborka, cukkini, sütőtök, tökfélék, dinnyefélék, padlizsán, paradicsom, paprika, chilipaprika, gojibogyó, hogy csak a legmeghökkentőbbeket említsem.
A könyvismertetőm következő részében majd rátérek, hogy hogyan kell keresnünk a tiszta ételt és beidézem azt, hogy miket mond Gundry arról, hogy milyen mérgeket fogyasztunk el az állatok húsával. Ez a toxikusan terhelt étkezés mindenkinek megviseli a szervezetét, de különösen azét, aki egyébként is gyulladások miatt lett beteg, netán lyukas bél szindróma okozta autoimmun betegsége van!
