A 2. blogbejegyzésemet azzal a mondattal fejeztem be, hogy a toxikusan terhelt étkezés mindenkinek megviseli a szervezetét, de különösen azét, aki egyébként is gyulladások miatt lett beteg, netán lyukas bél szindróma okozta autoimmun betegsége van!

No, nem óhajtom ismét leírni Gundry könyvét, akit érdekel, olvassa el! A célom az elgondolkodtatás és annak közhírré tétele, hogy nekem mi volt a könyv mondanivalója?!

A fő mondanivaló az, hogy jól válogassuk meg azokat a növényeket, melyeket megeszünk, és ennek kapcsán jól válogassuk meg a növényevő állatok húsát is. A ragadozók nem téma! Ebből jön a növényi paradoxon – miszerint vannak olyan ellentmondásos beltartalmú növények, melyek fogyasztását érdemes alaposan meggondolni!

No, de itt jön a kérdés, hogy miért is kell meggondolni az ehető növények körét? – Gundry véleménye az, hogy a maggal szaporodó – korábban zöldségként elkönyvelt növények tulajdonképpen gyümölcsök. Adottak az eleve magas lektin tartalmú növények – pl. bab, borsó, szója stb. és adottak a magról szaporodó gyümölcsök, mint pl. az uborka, cukkini, sütőtök, az összes tökféle stb., de az sem mindegy, hogy a burgonyaféléket – paradicsom, padlizsán,, paprika, gojibogyó hogyan készítik el. A bölcs olaszok a paradicsomot kimagozzák, a paprikát is a magjai nélkül használják, a héjukat lehúzzák, és már meg is van a hús héj és mag nélkül. Ezen zöldségek és gyümölcsök toxikus anyagokat tartalmazó összetevői a magjai, melyek mérgező összetételt fejlesztenek – önvédelemből, miután nem szeretnék, hogy idő előtt az állatok megegyék és gátolják a növény egészséges szaporodását! Amikor a magok már érettek, akkor hálásan köszönik, ha pl. az elefántok új területeket trágyázva terjesztik az utódaikat. A könyv 203. oldalán táblázatban elolvashatjátok A „NEM, KÖSZ” LEKTINTARTALMÚ ÉTELEK LISTÁJÁT.

Nos rendben, érthető magyarázat a magok étrendünkből való kizárása. …, s most akkor nézzük meg, hogy mi a helyzet az állatok húsával, aminek minőségére kihat az az étel, amit fogyaszt. Ez szerintem evidencia, hogy az étrend a hús minőségét alapvetően befolyásolja. Gundry beszél természetesen az ipari állattenyésztés táplálékon kívüli – pl. antibiotikumok stb. – visszásságairól, de ha csak és kizárólag a haszonállatok étrendjét nézzük, akkor az etetésük jelentős része lektin-tartalmú, a nem szabad tartásúakat gabonán és szóján nevelik. A 180-181-182. oldalon a könyvben találsz összefoglalót a Plant Paradox étkezés fő elveiről – a lektineken kívül olvashatsz a cukrokról, az Omega3 jelentőségéről, a jó zsírokról stb.

Aki olvasta Szendi Gábor Paleolit táplálkozás c. könyvét, talán rémlik, hogy ő is hosszan ír azokról az állatokról, melyek A1 és azokról, melyek A2 kazeint termelnek. Az A2 kazein emberi fogyasztásra alkalmas (kecske, juh, vízi bivaly), viszont Neu5Gc-t tartalmaznak. Egy szó, mint száz, ezekről is inkább mondjunk le!

Az autoimmun diéták mindegyike óvatosságra int a keresztesvirágúak fogyasztásával kapcsolatban, no de főve már ajánlják az aip diéták is. Ezt tedd, ha a Plant Paradox ajánlásait is figyelembe veszed!

A Növényi Paradoxon könyv olvasásához remélem, hogy kedvet csináltam. Az étrendi ajánlások egyébként vegyes étrenden élőknek, vegánoknak és vegetáriánusoknak, sőt ketosoknak is szólnak! Úgy gondolom, hogy ez a könyv segít az étkezésünk finomhangolásában!

Nekem a finomhangolás azért különsösen fontos, mert Hashimotos vagyok, s mint tudjuk az autoimmun betegségek kéz a kézben járnak. Van aki, sajnálatos módon halmozza ezeket a nyavalyákat. Számomra elég rémisztőek a meglévő járulékos betegségek is, s miután azt veszem észre, hogy az ízületeimmel is sokat kell törődnöm – Isten őrizz, hogy kialakuljon egy „nyalánk” Rheumatoid Artritisz is pl.! -, ezért nekem abszolút megéri az érvekkel jól alátámasztott és logikus új szempontok figyelembevétele!