A receptet és a képet P.D Tímea küldte
Hozzávalók:
- 5 evőkanál lenmagliszt
- 3 evőkanál tökmagliszt
- 3 evőkanál szezámmag ledarálva
- 1 marék dió ledarálva
- 3 db tojás szétválasztva
- 1/2 mokkáskanál fűszerkömény
- 1 mokkáskanál só
- 1/2 mokkáskanál szódabikarbóna
- 2 gerezd fokhagyma összezúzva
- 1 evőkanál (rizstejszín – Timi) vagy kókusztejszín (BB)
- 1 teáskanál citromlé
- Kb. 0,5 dl melegvíz
Elkészítés:
- Az alkotóelemeket kavard össze, a tojások kemény habját a végén add hozzá
- A vizet apránként öntsd bele -, csak annyira van szükség, amennyivel könnyen össze lehet forgatni a tésztát
- Szilikon formában, előmelegített sütőben 30 percig süsd a kenyeret
- 5 cm magas, könnyen szelhető, puhább bélzetű, vékony kérgű, fokhagyma illatú kenyér lesz a végeredmény
Eddigi legsikeresebb kenyerem.
4 Korn Brot
Übersetzer: Beatrix Nagy
ein Rezept von P.D Tímea
Zutaten:
- 5 Esslöffel Leinsamenmehl
- 3 Esslöffel Kürbissamenmehl
- 3 Esslöffel gemahlene Sesamsamen
- 1 Handvoll gemahlene Nüsse
- 3 Eier, getrennt
- ½ Mokkalöffel Kreuzkümmel
- 1 Mokkalöffel Salz
- ½ Mokkalöffel Natron
- 2 Zehen Knoblauch, gepresst bzw. gequetscht
- 1 Esslöffel (Reis-Sprühsahne – Timi) oder Kokos-Sahne (BB)
- 1 Teelöffel Zitronensaft
- ca. 0,5 dl warmes Wasser
Zubereitung:
- Die Zutaten werden gut gemischt und zuletzt wird der steife Schaum der Eier dazugegeben.
- Wasser wird kleinweise dazugegeben. – Es soll nur so viel Wasser hinzugefügt werden, dass ein zäher Teig entsteht.
- Den Teig wird in eine Silikonbackform gelegt und im vorgeheizten Ofen etwa 30 Minuten gebacken.
- Das Gesamterlebnis wird ein 5 cm hohes, leicht schneidbares Brot mit weicherer Innere,feiner Kruste und würzigem Knoblauchduft.
Das ist mein erfolgreichstes Brot.
Kedves Hölgyeim!
Nagy lelkesedéssel olvasom és készítem paleo receptjeiket, sajnos azonban vegyes eredménnyel.
Mivel nekem nincs időm kísérletezni a bennük leírt ételekkel, ezért ha valami nem sikerül elsőre, elmegy a kedvem, hogy ismét megpróbáljam és persze a családom sem akarja újra megkóstolni azt a „dolgot”, amit az étel helyett sikerült „alkotnom”.
Ez pedig gyakran bekövetkezik, mert a receptek nagy része nem teljesíti a legalapvetőbb kritériumot, a reprodukálhatóságot!
Néhány szokásos hiányosság:
– bizonyos receptekben nem szerepel, hogy az adott alkotóelemből mennyi kell. (pl. víz, só)
– még egy recepten belül sem szerepelnek egységes mértékegységek a különböző azonos állagú összetevőkre. Gyakran egy recepten belül az egyik liszt súlyra van megadva (dkg), míg a többi csészével, vagy különböző méretű kanalakkal mérendő, de a legjobb ez a recept, ahol a megjelenik a marok, mint mértékegység. Ennél csak a nagyanyám tudott jobbat válaszolni a „Mennyi kell belőle?” kérdésemre: „Úgy gondolom formán!” – szokta mondani.
– becsúsznak aztán láthatóan hibás mennyiségek is, amin egy gyakorlott szakács már a receptből látja, hogy attól a mennyiségtől nem palacsinta tészta, hanem víz állagú lesz a massza. (Néha élek is a gyanúperrel, hogy sokan csak fejben főznek és az ételek, amiket leírnak a valóságban soha nem készültek el.)
– rendszeresen kimaradnak aztán technológiai utasítások is: megsütjük, írja a recept író. Jó, de ennyi idő alatt, milyen hőfokon?
Ahogy látom egyébként, a fentiek csak nekem, műszaki végzettségű férfiembernek jelentenek problémát, mert sokan kérdezősködnek egymástól itt a blogon is, hogy „Na de mégis mennyi az annyi?”.
Én harminc éve imádok főzni, de annyi vacak ételt összesen nem csináltam életemben, mint amióta pár hónapja paleo kenyerekkel próbálkozom. A gyerekeim már menekülnek, ha újabb kísérletbe fogok. A hagyományos ételeknél, pl. kenyereknél nincs már szükségem pontos utasításokra, mert tapasztalatból tudom, hogy hogyan viselkednek a hagyományos lisztek, mennyi vizet, vagy sót vesznek fel, mennyi ideig sülnek, stb. De fogalmam sincs a lenmagliszt, vagy az őrölt szezámmag ezen tulajdonságairól. Kísérletezni pedig – mint már írtam – sajnos nincs időm. Arról nem beszélve, hogy ha beleteszek pl. 30 dkg mandula lisztet valami vacakul sikerült ételbe, legközelebb már csak anyagi okokból sem kísérletezem vele újra, mert ahhoz túl magas az ára a hozzávalóknak.
Tisztelettel kérem tehát a receptírókat, hogy gondoljanak azokra, akik szívesen elkészítenék az általuk kitalált ételt és ha receptet akarnak publikálni, vegyék a fáradtságot és mérjék le készítés közben a hozzávalókat és jegyezzék fel pontosan a műveleti lépéseket. Ez nekik is segíthet az eredmény tökéletesítésében!
Ezzel a recept megalkotása miatti tiszteletünk mellett elnyerik őszinte megbecsülésünket is, hogy az élményt megismételhetővé tették számunkra.
Tiszteletel köszönöm, hogy a jövőben figyelemmel lesznek a recept olvasók szempontjaira is és egyben boldog Nőnapot kívánok minden kedves receptíró hölgynek!
Üdvözlettel:
béjé
Kedves Béjé!
Nagy sajnálattal olvastam kritikáját. A PaleoVital hobby oldal, és az egész ötlete onnan ered, hogy Szendi Gábor blogozói receptjeit gyűjtjük egy csokorba. Az oldal üzemeltetéséért én fizetek, és semmiféle anyagi hasznom az oldal üzemeltetéséből nem származik. Hadd hivatkozzak még arra – a pontatlanság vonatkozásában(?) -, hogy a nagy receptkönyvekben régen mint kezdő szakács általában túlzásokkal találkoztam, és az egyéni ízlésem szerint kellett őket alakítanom, tehát azok sem patika-pontosak. A kenyerek zöme, de különösen a kenyérsütősek egytől-egyik az én általam sütött kenyerek, és az én saját fotóim láthatóak, és ezek a kenyerek valóban úgy néznek ki, ahogy a képen láthatóak. A kenyér kérdése egyébként az egyik legproblematikusabb kérdés, mert soha nem fog búzalisztből készült ízű kenyeret enni, és ezt fogadják el a paleosok legkevésbé. A konyhai munka nem mérnöki munka, ezzel nem akarom megbántani, de ez tény. Az anyagok, akár kiszerelésenként, reakcióikban némileg eltérhetnek egymástól, persze alapvetően nagyon kis eltérések lehetnek. Én inkább azt tanácsolom, hogy a kenyerekről mondjon le, iktassa ki a repertoárból. Kenyérpótlónak a legjobb receptek, melyek a régi ízvilághoz hasonlítanak pl. a szezámropogós, Willson mandulakenyere, alapvetően a craker-szerű „kenyerek”. A sütés idejéről pedig annyit, hogy személy szerint nekem nincs légkeveréses sütőm, hanem egy régi típusú, tehát badarság lenne bármilyen pontos sütési időt leírni. Ha ön már évtizedek óta főz, akkor különösen nem értem, hogy már csak rutinból, miért nem néz rá az ételre, és az állagából látja, hogy megsült-e vagy sem. Ajánlani tudom egyébként Alexandra gasztroblogját Sydneyből – alexandragasztroblogja.blogspot.com, vagy Mezei Elmíra paleos blogját http://elmirapaleokonyhaja.blogspot.com és receptkönyveit. A kritikája természetesen a fülembe cseng majd, és igyekszem a továbbiakban még jobban odafigyelni a receptekre. Egyébként a PaleoVital közösségi oldal, és ha valakinek kifogása van egy recepttel kapcsolatban, akkor azonnal jelezni szokta, és a pontatlanságot korrigáljuk. Üdvözlettel, BB
Béjé
Csatlakozom a blog üzemeltetőjéhez.Minden recept megsüthető.És élvezhető.De ajánlok önnek 1 másik kenyeret,ami talán elnyeri a tetszését:
1/4 kg zabkorpa, 1/1 kg szezámpehyely,1/4 kg lenmagliszt,1 evőkanál szódabikarbóna,1 evőkanál só. A száraz anyagokat összekeverjük és 1/2 liter hidegvízzel összedolgozzuk.Ki zsírozott őzgerinc formában,200 fokra előmelegített sütőben 90 perc alatt készre sütjük.Ha elég,vagy nem sül meg az az ön sütőjének a paraméteritől függ.
Jó étvágyat zsóka
Béjé
A pontosság kedvéért,mert nekem evidens,de másoknak nem:
Als-felső sütés és nem légkeveréses.
Kedves BB!
Nem akartam megbántani Önt, tényleg örülök, hogy önzetlenül megoszt másokkal saját recepteket.
Tegnap elkészítettem pl. a paleoihlet oldalról a kenyér ízű kenyér receptet és nagyon ízlett mindenkinek. A nejem szerint ez volt a legjobb paleo (ihletésű) kenyér, amit eddig készítettem.
Azzal egyet értek Önnel, hogy sok szakácskönyv sem teljesíti az általam felvetett kritériumokat, de engem talán elkényeztetett, hogy a kezdeti lépések után szakácsoknak szóló tankönyvből tanultam főzni, ami viszont kifogástalan ebből a szempontból.
Természetesen tudom, hogy a főzés nem mérnöki munka, a hagyományos ételeket már régóta úgy főzöm, hogy saját ízlésem és elképzelésem szerint variálom a hozzávalókat, sok esetben több recept ötletei alapján készítek valamit. A paleo kenyér hozzávalók azonban egyenlőre ismeretlenek számomra, nem tudom hogyan viselkednek, ezért igényelném a pontosabb meghatározásokat. Ha egyszer olyan rutinos leszek ezekben is, mint Önök, már biztos nem lesz probléma, ha nincsenek pontos utasítások.
A Wilson féle mandulakenyeret pl. már kipróbáltam (ez a sütés nélküli kenyér, ugye?), de túl sok vizet tettem bele, aztán 12 órán keresztül szárítgattam, mégsem lett tökéletes. Viszont ezt mindenképpen újra el fogom készíteni a tapasztalatok fényében, mert az íze tényleg finom.
Nagyon jó lett aztán a diókenyér is és nekem ízlett a cukkinis kenyérsütőgépes is, de azt a család nem szerette.
Az Ön által felsorolt oldalakat mindegyiket ismerem és gyakran nézegetem is, de az Ön oldalain töltöm a legtöbb időt, mert itt van a legtöbb paleo kenyér recept és valóban a hagyományos kenyereket a legnehezebb kiváltani úgy, hogy a család is elégedett legyen.
Kíváncsian várom a további kenyér recepteket, cserébe meg fogok osztani Önökkel olyan ételeket, amiket én fejlesztettem paleóssá hagyományos ételekből.
Üdvözlettel:
béjé
Kedves Zsóka!
Köszönöm a kenyér receptet, ki fogom próbálni. Egyébként én is hagyományos gázsütőben sütök.
Üdv:
béjé
Kedves béjé!
Próbáld ki ezt.Ez aztán aprólékos!Lépésről-lpésre.
http://paleo-inyenc.blogspot.com/2012/01/breaking-paleo-kenyer-vol-3.html#more
Köszönöm, hogy megosztottad, tényleg a legfinomabb kenyér:))))