Healthy Chef oldaláról egy kenyér recept található a link alatt!
Hiába keserűfűféle, és nem gabona, ha ilyen sok a keményítő benne, nem paleo étel, maximum kompromisszumként néha fogyasztható.” (2013.) – írtam a jelzett évben!
2015-ben mit gondolok minderről?!
2015. augusztus 7-én megnéztem a Pete Evans ausztrál paleo chef hajdinából és chia magból készült kenyerét. …, és elgondolkodtam azon, hogy vajon helyes-e a hajdinát a paleomból kizárni?! A keserűfűfélékről mindig azt olvastam, hogy áztatás után nyugodtan fogyaszthatóak. Miután nem gabona – miért is ne ehetnénk. A fentiekben olvasható, hogy nagy a keményítő tartalma. A keményítő tartalom ellen a hazai low carb irányzat szól. A keményítők mértékkel való fogyasztása egyáltalán nem haszontalan dolog.
GLUTÉNÉRZÉKENYEKNEK LISZTPÓTLÓ
A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
- Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás és antioxidáns, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.
- Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.
- Magas rutintartalma (P-vitamin) miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert – az erek kötőszövetes állományát – azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.
- Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
- A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
- A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbban felhasználható.
