Tegnap egy kedves követőmtől szívet melengető pozitív hozzászólást kaptam. Feltette nekem azt a kérdést, hogy milyen vitaminokat szedek? A válaszom részletesre sikeredett, s bár a hozzászólásoknál is megtalálható, úgy gondoltam, hogy kiemelem egy posztba azért, hogy még több embernek megakadjon rajta a szeme.

„Kedves Baga,

Köszönöm a dicsérő szavakat. Őszintén megmondom, hogy az elmúlt két évben már néhányszor felötlött bennem, hogy abbahagyom a blogolást, …, de aztán mindig elgondolkodom azon, hogy miért is??? Nyugdíjasként nem kívánok bezárkózni egy unalmas világba. Kitárja a blogolás a világ felé a kapukat? – kérdezem ilyenkor magamtól. A válaszom természetesen az, hogy igen. A további kérdéseim magamhoz: Kibírok havi 2e forint blogmotor költséget? A válaszom ugyancsak igen. Alapvetően exhibicionista vagyok? Igen. 🙂 Szerettem és szeretek tanítani? Igen. Sok jó ismerőst és barátot szereztem a blog révén? Igen. … Ennyi igen válasz után mindig a folytatás mellett döntök. 🙂

A kérdésed az volt, hogy szoktam-e teázni? Őszintén szólva soha nem szerettem teázni. Sajnos – komolyan. Ha megkínálnak vele és olyanom van, akkor elfogadom, de neeeem. 🙁 Vizet iszom – napi kb. 3 litert. Kávézom, mert úgy döntöttem, hogy az érvek és ellenérvek sorából én a kávézás élvezetét választom. A kortizol-szintemet néhány hete mérték – rendben van! Egészséges akarok lenni, de nem lelki beteg.

Soha nem voltam egy nagy vitamin fun, bár, amikor Lenkei kilépett a piacra, akkor engem is megfertőzött a vitamin őrület. Az általános közepes erősségű csomagot szedtem legalább 1 évig. Semmi különbséget nem éreztem. Ez a vitaminszedés a betegségemből való felocsúdás első éve után volt. Nagyon mélyről indultam – idegileg, súlyilag, 0 pajzsmiriggyel. Amikor Lenkeit szedtem, akkor éppen már képes voltam nyugdíjasként -, de még járni alig tudtam – elautókázni Százhalombattára és ott egy konkrét teremben szakmát tanítani. Végül is nem a szám fájt, hanem a derekam. 😀

Természetesen ismerem a vitaminszedési mindenkori trendeket. Valamennyit tartok is belőle. Van olyan paleo ketogénes ismerősöm, aki egy szemet sem szed, 50 körüli korosztály, sovány, nulla betegsége van, kiváló leletei, de van anyagi bázisa minőségi húsra. Jómagam rájöttem, hogy Hashimotoval nem szabadott volna ketogéneznem, mert a pajzsmirigyemet (ami 75%-ban visszaépült!) munkára kell késztetnem. Bartha Ákostól is ezt hallottam. Bartha Ákosra mostanában kezdek csak figyelni, mert neki, amikor kezdte a hazai munkáját nem voltak még igazán nagy mennyiségű humán tapasztalatai. (Úgy tudom, hogy korábban versenylovakkal foglalkozott!) Ma már teljes mértékben érezhetőek az előadásain, hogy mennyi tapasztalatot szerzett.

Ezek után akkor végre konkrét leszek:

Szedek – amikor eszembe jut, kb. másnaponta 9.000 ugr D-vitamint (Szendi minden nap szed 10e-et, ha jól emlékszem.) A D-vitamint a házi orvossal íratom fel, tehát patikait szedek. Mellé veszek be K2-öt. Megint csak a nem régi laboromra  hivatkozom, miszerint a D-vitamin szintem teljesen rendben van.

Hektikusan bekapok E-vitamint és A-t – mondjuk kéthetente – megint csak gyógyszertárit, házi orvossal íratva.

Újabban – kb. egy hónapja rendszeresen, tehát naponta szedek Szelént, Chromot, Q10-et és Cinket („kannásat” – jó drága!).

MSM-et szedek – a ma már csak éppen hogy, főleg frontos időszakban fájó derekam miatt – a Shop Builderben veszem, ami C-vitaminnal van dúsítva.

Magnéziumot (jelenleg Magnerot) – napi 3-4 szem – minden áldott nap szedek, főleg este, mert azt vettem észre, hogy a hajnali elég kellemetlen felriadásaimat ezzel vissza tudom szorítani. A Magnerotot kizárólag azért választottam, mert a citrátosat nem bírja a bélrendszerem és ezt a fajta magnéziumot írta fel a gyenge szívű férjemnek a gyógyszerezni kiválóan tudó volt kardiológusom. Már ketten is figyelmeztettek, hogy milyen kevés Magnézium van a Magnerotban és milyen rohadt drága. Éppen tegnap javasolták nekem a GAL-féle Magnéziumot, amit megnézek majd magamnak. Amazonon nem kívánok rendelni, nincs valutám és nem fogom egész nap várni a futárt. 🙁

Szerintem ennyike a vitamin szedésem.

Megjegyzem, hogy jelenleg 9 féle gyógyszert szedek. Próbáltam belőlük elhagyni – rá is faragtam (tudnám csúnyán is mondani) a sompolygásra. Az elhagyás vetett vissza 7 évvel ezelőtt, …, majdnem meghaltam.

Folyamatosan igyekszem odafigyelni mindenre – egy állásnyi feladatom van saját magammal. 🙂 Nem tudom, hogy honnan jön ez, hogy úgy csinálok, mintha örökké élnék?! … 😀

Azt gondolom, hogy ez a válasz olyan részletesre sikeredett, hogy nyilvános poszttá is teszem, hiszen a hozzászólásnál is nyilvános, de kevesebben olvassák.”

Szia, Márta