Egészség kategória bejegyzései

Egészség, Gondolatok, Sport

Túrázás

Galéria Hozzászólás most!

A (nem teljes) idézet a www.baraka.hu oldalról valók

A gyalogtúrák osztályozása

1. fokozat *

Nagyobb séták, vagy nagyon könnyű túrák, melyek időtartama általában 1-2 óra. Mivel nincsenek komoly szintemelkedések és a távolság is elenyésző, ezért ezeket a túrákat mindenki könnyedén teljesítheti. Az 1*-os túrák nehézsége egy nagyobb itthoni bevásárlásnak vagy egy kiadós kutyasétáltatásnak felel meg. Ilyen túra szinte minden utunkon nap mint nap előfordul.

2. fokozat **

Könnyű túra, melynek időtartama 2-4 óra. Szinte bárki teljesíthet egy 2*-os túrát, ami általában kellemes fáradtságérzetet okoz. A szintemelkedések és a távolságok nem jelentősek, így az ilyen nehézségű túrákat a kevésbé gyakorlott túrázók, idősebbek és gyerekek is élvezhetik. Az útvonalak jól járható ösvényeken vezetnek, amik semmilyen nehézséget nem tartogatnak.

3. fokozat ***

Közepes túra, melynek időtartama 4-6 óra. Minden egészséges ember számára teljesíthető, de el lehet fáradni. A gyalogtúrákra általában csak egy kishátizsákot kell magunkkal vinni. Ha aktív életmódot követsz, időnként szoktál túrázni és/vagy sportolni, akkor nem érhet semmilyen meglepetés egy 3*-os túrán. Ha valaki íróasztal mellől indul el, és jóideje nem mozgott már semmit, akkor is végig tud járni egy ilyen nehézségű túrát, de el fog fáradni. A terep általában könnyű, nincsenek túlzottan meredek, sziklás vagy technikás szakaszok. A szintemelkedések 1000 m alatt maradnak és a távolságok sem nagyobbak 20 km-nél. Ha több hasonló nehézségű túra van egymást követő napokon, akkor ezeket persze egyre nehezebbnek érezhetjük.

4. fokozat ****

Közepesen nehéz túra, melynek időtartama 6-10 óra lehet és általában a szintemelkedés és/vagy a távolság is jelentős. Követelmény a szédülésmentesség, a magabiztos mozgáskoordináció, a túrázási tapasztalat, egészséges szervezet és sportos erőnlét. Előny, ha jártál már magashegységben vagy egész napos, fárasztó hazai túrákon. Egy-egy 4*-os túrát kellő kitartással átlagos teljesítőképességű emberek is végig tudnak járni, de el fognak fáradni. Némely túra esetén bizonyos helyzetekben a kezünket is használni kell, ha a terep egy rövid szakaszon ezt megkívánja.  Ilyen nehézségű túrákkal elsősorban a komoly magashegységekben találkozhatsz, például az Alpokban, a Pireneusokban, Korzikán, a Magas-Atlaszban vagy az Andokban. Sok Himalájai túra is 4* nehézségű.

5. fokozat *****

Nehéz túra, csak jó fizikai és szellemi állapotú, gyakorlott túrázóknak. A gyalogtúrák vagy nagyon hosszúak jelentős szintemelkedéssel, vagy a nagy tengerszint feletti magasság okozta alacsony oxigénszint miatt fárasztó a túra, de az is előfordulhat, hogy kitett, technikás szakaszokon vezet az útvonal, ahol gyakran kell a kezünket használni. Egyes 5*-os túráknál a hátizsákunkat is magunkkal kell vinnünk, a gyaloglást pedig olykor hó is nehezítheti. Ezekhez a túrákhoz sportos életmód, kellő kitartás és túrázási tapasztalat szükséges. Jelentős előnyt jelent, ha nem először indulsz magashegységbe. 5*-os túrák például a Himalája 4-5000 m körüli régiójában vannak (Nepál, Ladakh), de a nagy magasság miatt a Kilimandzsáró csúcsának elérése is ide tartozik. Fogarasi Havasok, Mont’Blanc szintén ebbe a kategóriába tartoznak.

Cooper-teszt

Ha igazán egzakt eredményt szeretnél kapni az aktuális fizikai teljesítőképességedről, akkor csináld meg a Cooper-tesztet! 12 percig kell futnod, úsznod vagy kerékpároznod, majd megmérned a megtett távot. Az eredményt behelyettesítve egy táblázatba, máris megkapod az értékelést, amit rögtön összehasonlíthatsz a gyalogtúrák csillag szerinti nehézségével.

Print Friendly, PDF & Email
Egészség, Gondolatok, Sport

A gyaloglásról

Galéria Hozzászólás most!

Egy hasznos cikk pluszbanwww.futanet.hu/eterv/gyaloglas/ms_gyaloglas.html

A kép a Google-images-ről való „A gyaloglás”

  • Gyalogolni tud mindenki.
  • Gyalogolni mindenütt lehetséges.
  • A gyaloglás bármely életkorban elkezdhető.
  • A gyaloglás olcsó sport és társas is lehet.
  • A gyaloglás az egyik legkevésbé sérülésveszélyes sportág.
  • A rendszeres gyaloglással – és megfelelő táplálkozással – csökkenthető a testsúly (természetesen futással mindez gyorsabban érhető el).
  • A gyaloglás nem más, mint a járás, csak nagyobb mozgássebességgel és éppen ezért kis technikai különbséggel, mert az elrugaszkodás és lendítés erőteljesebb izomtevékenység a gyaloglás esetén.
  • A gyaloglás során a törzs a talajhoz képest lehetőleg függőleges (eltérés lehet a talaj – homok, emelkedő, víz stb. – minősége miatt) legyen.
  • A talajfogás sarokkal és nyújtott térddel történik a versenygyaloglás sportmozgásakor, de az amatőr gyaloglóknak is ajánlott, ha a gyorsaságra törekednek.
  • A lépés az egyik láb saroktámaszával kezdődik, majd a gördítés során a sarokról a talajközepén át a lábujjpárnákra érünk és végül elrugaszkodunk a talajtól (ez a támaszkodási része a lépésnek). A lépő láb a levegőben fokozatosan előrehalad az elrugaszkodás pillanatától az újabb talajfogásig a sarokkal (ez az ún. lendítési része a lépésnek). A két alsó végtag más-más fázisban azonos mozgást végez, azaz lép.
  • A lépések két része: a támaszkodási és lendítési idő nem egészen azonosak, az utóbbi kicsit rövidebb, ezért mindig van olyan kis időegység, amikor mindkét láb a talajon van.
  • A karok mozgásai ellentétesek a lábak mozgásaival, azaz az elől lévő lábbal azonos oldalon lévő kar mozgása hátrafelé történik, míg a hátul lévő lábbal azonos oldalon lévő kar előre mozog. A gyorsabb lábmunkát erőteljesebb karmunka kíséri. A felső végtag a test mellett párhuzamosan hajlított könyökben, mint a futónál.
  • A lábfejek egyenesen, előre néznek.
    Minél gyorsabb a gyaloglás tempója, annál kisebb a lábfejek közötti távolság. / Ez télen porhóban jól ellenőrizhető.

A gyaloglás sportöltözete

  • jó sportcipő (futócipő);
  • szabad mozgást biztosító és az időjárásnak megfelelő sportöltözet;
  • a testtel érintkező ruházat nem műszálas, hanem pamut alapanyagú;
  • sportoláskor sem ajánlott semmilyen szoros ruhanemű.

Az edzéselvek kezdő gyaloglóknak

  • Szükséges a testedzés, hogy mindenki egészségesen, jó közérzettel töltse napjait.
  • Célszerű a heti 3 edzés, de néha kettő is elég. Lehetőleg ne legyenek egymás utáni napokon.
  • A bemelegítés és a levezetés lassú járás a kezdőknél. Utána érdemes 5-10 percig nyújtó, lazító gyakorlatokat végezni.
  • Társsal – családtag, barát, munkatárs – könnyebb rendszeresen mozogni. Általában a gyengébb sportoló határozza meg a közös sebességet. Az edzés ne legyen versengés az edzőtársak között!
  • Az első hónapokban sportoló lassan gyalogoljon többet, mint gyorsabban kevesebbet.
  • Az egyéni „lassú” tempó megtartását segítheti időnként a társsal való beszélgetés, az időben és nem távolságban tervezett edzésadagok vagy a pulzusmérés.
  • Az edzés alkalmanként helyettesíthető úszással, kerékpározással, túrázással, népi tánccal, intenzív gimnasztikával vagy más sportmozgással.
  • Mindenki egyénileg alakítsa magára az edzésprogramot.
  • Érdemes naplót írni vagy a naptárba bejegyezni az edzést.
  • Nyári nyaraláskor, vagy külföldi utazás során a legjobb tóparton, erdőszélen, parkokban, a természetben edzeni még reggeli előtt.
  • Az edzéstervben többször szerepel a ,,más sportmozgás”. Ez lehet például úszás, evezés, kerékpározás, kondi-torna vagy labdajáték (tenisz, strand-röplabda, kosárlabda stb.).
  • Az edzést egy-két órával étkezés után tanácsos elkezdeni. Ez is egyéni.
  • A harminc éven felüliek kezdjék a sportos életmódot orvosi vizsgálattal, még akkor is, ha egészségesnek érzik magukat!
  • Lázasan, betegen tilos a gyaloglás, a sportolás!
  • Nincs ügyetlen, „kétballábas” ember, legfeljebb akaratgyenge.
  • Nem szenvedni, hanem gyalogolni érdemes!
Monspart Sarolta”

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Egészség

D-vitamin

Galéria 2 hozzászólás

http://www.melanomablog.hu/2010/09/21/megdobbento-eredmeny-d-vitamin/

d-vitaminképeD-vitamin

Részlet a belinkelt helyről:

„A D-vitamin, valójában egy szteroid hormon, aminek a receptorai szinte minden sejtféleségen megtalálhatóak, így rendkívül szerteágazó hatású.

Vegyük csak a legfontosabbakat:

  • a kalcium anyagcserét szabályozza, így a csontok szilárdságáért felelős. A csontlágyulás, vagy régi nevén angol-kór elnevezése onnan ered, hogy a ködös Albionban a D-vitamin termelésében az egyik legfontosabb faktor – a napsugárzás – hiánya miatt gyakori volt ez a kórforma.
  • szintén a kalcium anyagcserén keresztül izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozása, így idős korban gyakori elesések, csonttörések jellemzőek
  • az immunrendszer sejtjeit aktiválja (lymphocytákat, magkrofágokat), így csökkenti a fertőzések gyakoriságát és egyes adatok szerint az autóimmun betegségekben is kedvező hatású
  • fokozza az inzulintermelő sejtek működését, pontosabban D-vitamin hiányban csökken az inzulin termelése
  • D-vitamin hiányban nő a szív-koszorúér betegség, agyvérzés gyakorisága és a közvetlen hatása van a szívizomra is
  • a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottsággal
  • D-vitamin gátolja a tumor sejtek szaporodását és elősegíti a sejtek kiérését, támogatja a természetes sejthalált (apoptosis) …”

Olvassátok el az egész cikket! Érdemes!

MW megjegyzésén elgondolkodva – egy kicsit kurtítottam a cikk-részleten, így csak az eredeti szándékomnak megfelelő – D-vitaminra való figyelemfelhívás maradt a fókuszban.

No és persze lehet vitatni a cikket író orvos D-vitamin pótlásról vallott állításait?! … de egy biztos – a D-vitamin nagyon fontos vitamin – tehát gondoskodni kell a pótlásáról!!!

Print Friendly, PDF & Email
Egészség, Gondolatok

A hal és a magok – Omega3/Omega6

Galéria 21 hozzászólás

halésmagokA kép a Google images-ről való

Ajánlom mindenkinek gondolkodásra az alábbi véleményeket; s bár a csonthéjas gyümölcsökben lévő Omega6, Omega3 nem a legideálisabb, ezért degeszre ne együk magunkat magokkal, de szerintem bátran fogyaszthatjuk! Az összes ma kapható élelmiszer-választékból a dió, mandula és mogyoró választását a kisebbik rossznak tartom! BB

Olvasásra ajánlom a következőket: http://antioxidansok.eu/hu

„Az omega-3 alapvető zsírsavak, egészségünk egyik legfontosabb forrása.

Vannak zsírok és olajok, amelyek fogyasztása káros és vannak olyanok, amelyek nagyban csökkentik a szívbetegségek és a rák esélyét. Tudnunk kell különbséget tenni. Tudnunk kell, hogy az omega-3 olajok igen jót tesznek a szervezetünknek. Manapság már számos súlyos betegség visszafordítható – vagy ami még jobb, megelőzhető – ha ezek a speciális olajok visszakerülnek az étrendünkbe. Ki gondolná, hogy az étrendünkben bekövetkező minimális változás hatására megszűnhetnek olyan problémáink, mint a száraz bőr, vagy a fájós ízületek. Az omega-3 zsírsavak segítenek az asztma és az allergia leküzdésében, a szív-, rák- és cukorbetegségek megelőzésében. Ezek a zsírok az „agy eledelei”, jobb kedvre derítenek, természetünk morgósból mosolygóssá változhat.

Az omega-3 olajok az alapvető zsírsavak csoportjához tartoznak, alapvető, mert ezek feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Ehhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia – más vitaminok és ásványi anyagokhoz hasonlóan külső forrásból, mert előállítani nem képes.

Az omega-3 olajok csökkentik a szívbetegségek esélyét. Az Omega3 olajok a vérsűrűség természetes csökkentői. Alacsonyan tartják a triglicerideknek nevezett vérzsírok szintjét, csökkentik a magas vérnyomást, illetve segítenek abban, hogy az erek megőrizzék rugalmasságukat és védik őket a gyulladástól. Általában véve tehát elősegítik a jó vérkeringést.

Természetes gyulladáscsökkentők, s így megelőzik vagy enyhítik az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, az ízületi gyulladás, a menstruációs görcsök és a migrénes fejfájások.

A szem retinájának különösen szüksége van omega-3 olajokra a jó látáshoz. Az omega-3 olajok emellett javítják a szem hajszálereinek a vérellátását, s ugyancsak jót tesznek a szív ereinek is.

Az omega-3 olajak az agy táplálékául is szolgálnak. Az omega-3 olajak többszörösen telítetlen zsírsavainak többsége építi fel az agy szürkeállományának nagy részét. Ezek az olajok csökkentik a depresszióra való hajlamot is.

Az omega-3 olajok csökkentik a rák kockázatát. Gátolják a tumor növekedését is.

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6 és az omega-3, azaz az esszenciális zsírsavak. Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van. Szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában. Az omega-6-zsírsavak (linolsav-származékok) fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt napi szükséglete kb. 4 g, mely 2 kávéskanál napraforgóolajnak, ill. 1 marék mandulának vagy diónak felel meg. Valamivel nagyobb mennyiségben védelmet nyújthat a szívkoszorúér-betegséggel szemben, 25 g-nál több napi bevitel azonban fokozza a szabad gyökök termelődését.

A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0,5 %-át fedezi különféle halak fogyasztásával. Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végső formájukban az olajos halakban fordulnak elő, pl. lazacban, makrélában és szardíniában. Ezek az ún. linolénsav-származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Aki nem szereti a halat, az lenolajból vagy halolaj-kiegészítőkből tudja a legjobban beszerezni őket. Jó forrásaik még a szója-

(?! – a kérdőjel+felkiáltó jelet a paleolit szemlélet teteti ki velem!!!) és repceolaj és a kemény héjú gyümölcsök – pl. dió, mandula, mogyoró!!!

Az omega-3 és az omega-6 arány akkor optimális amikor 1:1 arányban vannak jelen a szervezetünkben. Ez a helyzet tulajdonképpen egyensúlyi állapotot jelent az inflamáns-antiinflamáns tényezők között. Sajnos egész kelet-Európa lakossága, a nem megfelelő táplálkozás következtében, ma már oda jutott, hogy ez az arány meghaladja az 1:20-at. Ma már csak a megfelelő, jó minőségű, koncentrált omega-3 tartalmú táplálékkiegészítők segítségével lehet ezt az arányt visszaállítani.”

A www.tények-tévhitek blogról vélemények:

Szendi Gábort Ticsike idézte a kemény héjú gyümölcsökkel kapcsolatban:

„Gábor is írta, hogy az omega-6-ban gazdag magok bevitelét csökkenteni kell, hacsak nincs valakinek havonta annyi pénze, hogy a drága halolajjal mindig kiegyenlítse az omega-6 omega-3 arányt. Szóval olcsóbb kevesebb diót enni…:(”

MW T-T blogos bejegyzése Joo-tól idézve:

  • „23 g omega-6 van 10 dkg szotyiban
  • és kb. ugyanez a helyzet minden más maggal is,
  • sőt a dió 10 dkg-jában pl. 33 g omega-6 van.
  • A kesudió és a török mogyoró kivétel egyedül  – 8 g omega-6/10dkg.
  • Nem is igen értem ezt a nagy szotyizást, mákozást (mák: 28g omega6 /10dkg) itt a fórumon.
  • Egy amerikai felmérés szerint 15 g az átlag napi omega-6 fogyasztás. Mondjuk ezt kevésnek tartom, de pl. 10 dkg szotyival már biztosan ott vagyok omega-6 bevitelben, ahol bárki (nem paleós).
    Szerintem jó megoldás 10 dkg szotyi után betolni 2 ek lenmagolajat, hogy a benne lévő omega3 meggátolja a szotyi omega6-ját a felszívódásban (pontosabban átalakulásában) és az omegák aránya így ráadásul 1:1.
  • Bár tény, hogy hülyén hangzik 10 dkg olajos mag után evőkanállal enni olajat, de működnie kell. Kutyaharapást szőrivel!”

Smirgli T-T blogos bejegyzésében:

  • Óvatosságra int a lenmagolajjal evésével kapcsolatban annak fitoösztrogén-tartalma miatt, mely nőknél a ciklusok lefolyásában okoz problémát
  • Klimax után lévők és pasik viszont bátran ehetik.:-)

Joe véleménye a T-T blogról – 2010.10.23-ÁN

(egyébként a magok specialistája, hiszen ezzel foglalkozik)

NÉHÁNY GONDOLAT A DIÓRÓL, A MÁKRÓL,

A LENMAGRÓL ÉS A SZÓJÁRÓL

„A dióban nagyon sok az Omega6, de legalább annyi az Omega3 is, ami ráadásul csökkenti is az Omega6-ot a felszívódásában!!! (pontosabban elhalássza az Omega6 elől azt az enzimet, ami gyulladást-keltő arachiolsavvá változtatná azt).

Mellesleg a mákban van a legtöbb Omega6 és nincs benne Omega3, nem kéne sokat enni belőle! (Ezért használom a máklisztet, abban szinte nincs is olaj semmilyen).

A lenmagban lévő fitoösztrogén egy lignan, ami csak a belekben a bacik által válik hatásossá. Nem azonos a szójában lévőkkel, azok is fitoösztrogének, de nem lignanok, hanem un. izoflavonoidok. Mindkettő jó lehet változókorban!

A szója maga káros, jól fermentálva kevésbé?! vagy tán nem is?!, de hogy maguk a szója-izoflavonoidok is azok lennének (spéci esetektől eltekintve), arról nem tudok. Miért káros? (Érdekelne.)”

Print Friendly, PDF & Email