Véletlenek már pedig nincsenek!

Az egyik ismert paleos oldalon, ahol elméleti kérdéseket szoktunk megbeszélni, tegnap egy fiatalember pontosan az én jelenlegi problémámat kezdte fejtegetni, természetesen nem tudva rá a választ, mint ahogyan kristálytisztán én sem tudom.

Beidézem ide a neki írt okfejtésemet arról, hogy mi adta be nálam a kulcsot a ketogénnel kapcsolatban. Rendkívül negatív tendencia indult el a cukorértékeimben – éhomi és napközbeni egyaránt, és amikor először vissza akartam térni a régi bevált paleóra, akkor is maradtak a magas értékek. Na jó, 1. öregebb lettem, 2. Hashimotos vagyok – rengeteg javulás ellenére és van jó néhány járulékos betegségem.

Szokás szerint ebbe nem lehet belenyugodni, így íme a mostani helyzet leírása. A negyedik héten kezdődött el a cukorértékek javulása.

„ Azt figyeltem meg, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fajta szénhidrátokat eszem. Az sem mindegy, hogy mikor eszem. Az meg végképp nem mindegy, hogy napközben egyenletes-e a szénhidrátterhelés. Abba már rohadtul belefáradtam, hogy pontosan kimért arányokat kövessek, de kijelöltem magamnak egy fő elvet: az egyenletességet és azt, hogy kb. naponta 1200, max. 1500 kalóriát egyek. Miután 50 éve figyelem a bevitt értékeket, ezért Neeeeeem csapom be magamat, még mielőtt valaki kitalálná, hogy megszól a saccolás miatt!!! A lényeg, hogy lassan felszívódó szénhidrátot általában reggel és este – legkésőbb az esetek 95%-ban 18 óráig eszem. A lehetőleg minél kevésbé érett banán pl. tökéletes, meg meglepő módon az „egészségtelen” alma is. Amennyiben ezt eszem, akkor az éhomi cukrom 4 hét után már 7.0 körüli értéken van, mert nincs FIZIOLÓGIÁS IR VÁLASZ A CH MEGVONÁSÁRA!!! Napközben 5-6 között van a cukrom. A lényeg a Hba1c értékén van! Nekem a korábbi 5.3, 6.3, 6.5 után először mértek 7.0-át, amitől meglehetősen ideges lettem. Ez a Hba1c-s eredmény a ketogénes életem befejezését jelentette. A fehérjékre, a zsírokra komoly magas cukorral reagáltam! Egy szó mint száz – az én kísérletem (mert már miért ne megint) úgy szól, hogy hosszan felszívódó szénhidrátok általában ragu formájában – nem eszem pl. sütőtököt, batátát, de eszem hagymaféléket és karfiolt, karalábét, brokkolit, főve-sütve káposztát, minimális sárgarépát – az egyik kedvencem: cukkini tészta pirított gombával, pirított hántolt tökmaggal, kevés kemény sajttal, pirított mandulával; hideg saláták valamilyen paleo-kompatibilis dresszinggel, édességet nem eszem – pl. sütikéket, maximum valamilyen bogyós gyümölcs jöhet mindenféle cukoralkohol nélkül; a hús kérdését kimeríti 2-3 karika kiváló minőségű kolbász, vagy egy szelet dög drága sonka, ESZEM TOJÁST – VAN, AMIKOR REGGEL 3-AT IS! és CSIRKÉBŐL HOSSZAN FŐTT HÚSLEVEST! ; kávét és vízet iszom. Az sem érdekel már, hogy van, aki kávézik, van, aki nem!!! Némelykor megszegem a paleo szabályait pl. bio köles golyóval, ami gluténmentes, hummusszal, ami csicseriborsóból készül. Kábé ezt csinálom 4 hete és szép fokozatosan mennek a cukorértékek lefelé. Hetente ismét járok 4-5 alkalommal sportolni – tánc és úszás (és rohadtul nem érdekel a klóros víz, mert a 0 pajzsmirigyem 75%-ban így is visszaépült!), továbbá kutyát sétáltatok.”

Nos, így állok most! …, és tele a hócipőm. 😀