Hivatkozások:

http://cograf.hu/lexikon/egyeb/husvet.html

HÚSVÉTI MAGYAR NÉPSZOKÁSOK http://hu.shvoong.com/social-sciences/1764983-h%C3%BAsv%C3%A9ti-magyar-n%C3%A9pszok%C3%A1sok/#ixzz1I4F4NF4P

A kép a Google images-ről való

A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés.

A zsidó húsvét története

A zsidó húsvét eredetileg az aratás kezdetének az ünnepe volt, azaz természeti ünnep volt (i. e. 9. század). Egy-egy hibátlan bárányt öltek le az előestéjén a hétnapos ünnepnek, s úgy sütötték meg, hogy ne törjék meg a csontot. Elfogyasztása kovásztalan kenyér (macesz), valamint keserű saláta kíséretében történt.

A keresztény húsvét eredete

A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is: farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.

Húsvét körüli további ünnepek

• Áldozócsütörtök: A keresztény egyházban húsvét ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka.
• Virágvasárnap: A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
• Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az azt követő hétfő. A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első termés ünnepe).

Húsvéti népszokások

A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.

Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőés: (termékenységet segítő eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A virágvasárnapot megelôzô szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt. Manapság is a moldvai csángók fűzfasípot fújnak, habajgatnak, ezzel “keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.

Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak.

Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai.

A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.

A feltámadás napja húsvétvasárnap. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában. Gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.

A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

A húsvét időpontja, dátuma

Mikor van húsvét? Vagy éppen: mikor lesz húsvét? Tesszük fel sokszor a kérdést, álljon hát itt a válasz. A húsvéti dátum az alábbi napokra esik/esett a következő években.

• 2005. évi húsvét: március 27.
• 2006. évi húsvét: április16.
• 2007. évi húsvét: április 8.
• 2008. évi húsvét: március 23.
• 2009. évi húsvét: április 12.
• 2010. évi húsvét: április 4.
• 2011. évi húsvét: április 24.
• 2012. évi húsvét: árpilis 8.
• 2013. évi húsvét: március 31.
• 2014. évi húsvét: április 20.
• 2015. évi húsvét: árpilis 5.
• 2016. évi húsvét: március 27.
• 2017. évi húsvét: április 16.
• 2018. évi húsvét: április 1.
• 2019. évi húsvét: április 21.
• 2020. évi húsvét: április 12.