Kószi Hippokratész 

(Kósz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 k.) görög orvos

„Étked váljék gyógyszereddé,

s gyógyszered legyen az étked.”

Hippokratész

Sokszor mondjuk ki régi paleosok a címben leírt szavakat, miszerint:

„A paleo nem vallás”.

Vannak olyanok, akik hajlamosak az általa tisztelt étkezési tanácsadó, teoretikus, orvos által kimondott szentenciákat „vallásként’ követni.

Visszatekintve a paleo–paleo low carb–paleo ketogén történetére – Vogele, Cordain, Szendi, Jaminet, Kresser, Wolf, Taubes, Fung, Moskowitz, Cyr … – megannyi irányzat képviselői és megannyi hatással voltak és vannak az alapszemléletre, miszerint együk a lehető legjobb minőségű ételeket, kerüljük a gyulladást okozó élelmiszereket, próbáljunk visszafordulni ősi étkezésünk hagyományaihoz, éljünk aktív alkotó és mozgásban gazdag életet, próbáljuk meg az ételeink helyes megválasztásával megelőzni a betegségeket, illetve kezeljük a már kialakultakat.

Rám legelőször Lorain Cordain és Szendi Gábor hatott, de sokunknak a legerőteljesebben a Szendi Gábor könyveiben leírt meglátások – voltak és vannak – mérvadóak.

Személy szerint nekem a betegségem gyógyítása a hajtó erő. A paleo táplálkozással teljes gyógyulást egy elsorvadt pajzsmirigynél nem lehet elérni, de az életminőségen rengeteget lehet javítani.

7 év telt el Szendi Gábor „Paleolit táplálkozás” c. könyve megjelenése óta. Jómagam 6 és fél éve paleozom. Természetesnek tartom, hogy mostanra születnek meg saját és paleos társaim gyakorlati tapasztalatai. Az évekkel ezelőtt megtanult alapelveket – némi módosítással – a mai napig betartom. Irányzatok alakultak ki az évek során. Különösen az angol szakirodalmat is olvasni tudók körén keresztül terjednek a Szendi Gábortól tanultakhoz képest más elfogadott elvek is, melyeket sokan ki is próbálunk.

Nagyon jónak gondolom a magyarországi hagyományos Szendi-féle paleot. A magam részéről ezen belül a low carb irányzatnak vagyok a híve. Némileg torzulásnak ítélem a maglisztek túlzott használatát, hiszen mint kiderült a maglisztek sem mentesek a fitátoktók, melyek gyulladást okozhatnak. Anno az igenlő érv az volt mellette, hogy a magokból történt olaj sajtolás után fennmaradó pelletet a számunkra legjobb zsírokkal egészítjük ki. Ez okos érv, de bebizonyosodott, hogy a sütemény és kenyérgyártás lett a paleos élet egyik legfőbb régi ételeket utánzó eleme, mely sok-sok felesleges szénhidrát evését is jelenti.

Jómagam egyik képviselője vagyok azon bloggereknek, aki – ma már csak részben – a megszokott ételek paleosítását közvetítem az oldalamon. Ez a szemlélet segít az átállásra, és van akinek hosszú távon tartható és beválik. Sokáig voltam az étkezésemben Szendi követője, és a családom még ma is az.

Miután nem volt komfortos az életem a Szendi-féle paleo low carb változata mellett, mert hibáztam és rosszul alkalmaztam a magam számára az ideálisnak hitt arányokat – eltúloztam a fehérje evését, mely ammónia mérgezést okozott nekem -, ezért Jaminet magyarul megjelenő „Tökéletes Egészség Diéta” könyve szellemében kezdtem el étkezni. Jaminet a tej, a cukor, a gabonafélék mellőzésében egyezik Szendivel. Az édesítés természetes módjait – méz, juharszirup viszont nem ellenzi, továbbá a kemény sajtokon kívül ajánlja a fermentáltnak mondott joghurtokat és nincs ellenére a tejzsír – vaj, tejszín és a zsíros sajt sem. Az én betegségem mellett – átesve a ló túlsó oldalára – ez az étkezés is hibásnak bizonyult, miután igen sok szénhidrátot, gyökérzöldséget és gyümölcsöt ettem. Miután véleményem valamiről – nem dietetikusi, hanem laikus és „saját bejáratú” – akkor lehet csak, ha valamit kipróbálok, ezért elkezdtem érdeklődni a paleo ketogén étkezés iránt, amit jelenleg is folytatok.

A paleo ketogén étkezéssel kapcsolatban a mai napig sok szakirodalmat olvasok. Érdekel a ketogénezők véleménye, és elsősorban olyan betegeké, akik hozzám hasonlóan a járulékos állapotom – a metabolikus szindróma összes „gyönyörét” – magas vérnyomás, cukorbetegség, IR-közeli állapot, gyenge idegrendszer „élvezik”.

Azt tapasztalom, hogy paleo ketogénnel érzem magam a legeslegkomfortosabban, mert soha nem vagyok éhes, az étkezésem a legfontosabb tápanyagokat tartalmazza; a paleo ketogénes életmódnak része a böjt, ami rendkívül hasznos számomra. Ketogénezésem során 6/18 órás – napi kétszeri étkezési rendszerben étkeztem és ritkán 24 órán keresztül böjtöltem.

Az anyagcserém nem működik jól, hiszen egy hosszú elhízásos folyamat végére 100%-ig elsorvadt a pajzsmirigyem. A pajzsmirigy sorvadás járulékos betegsége a metabolikus szindróma, mely miatt anyagcsere-kapukat záró gyógyszereket – vérnyomáscsökkentőt, antidepresszánst és nyugtatót kell szednem (bebizonyosodott, hogy muszáj!!!).

A paleo ketogénen belül most váltottam: 24 órás böjt, majd másnap 16/8 órás bontásos étkezés, ismét 24 órás böjt, …, és így tovább.

Valamennyi paleo ketogénes szemlélet szerint a tápanyagokban a tej, a cukor, a gabonafélék tiltása egyezik. Átvettem viszont – Dr. Fung, Jamie Moskowitz, Jeff Cyr, GerryTaubes-től – a tej zsírjait – pl. tejszín és vaj, továbbá zsíros sajtok fogyasztásának szokását.

Engem az alábbi gondolat is vezérel,

amikor az utamat keresem:

 „A bölcsnek tudnia kell, hogy az egészség az ember legnagyobb ajándéka, és meg kell tanulnia, miként kovácsolhat hasznot a betegségből a gondolatai révén.” Hippokratész