Boldog Új Évet Kívánok!

A cikk a www.fertőpart.hu portálról való

"Régi magyar hagyományok szerint a Szilveszter és újév első napjának szokásai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.

Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
– Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
– TILOS baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
– A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
– A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
– Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
– Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
– Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
– Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
– Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
– Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
– Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
– Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Szerelem

Persze a középkorban is roppantul izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.
– Ehhez a témához tartozik már az előzőekben említett gombóc főzés babonája.
– Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve
azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták
a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
– A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

Időjóslás

A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
– Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
– Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
– 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
– Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Újévi szokások

Ki ne maradjanak az újévi látogatók és az ajánlott tevékenységek a sorból!
– Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
– Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.

És honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó?
A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele.”

Ez a gyűjtés már 2010 óta fenn van a blogomon. Most is aktuális. Ezzel a cikkel kívánok minden kedves olvasómnak – most 2016-ban is Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Miért eszünk halat karácsonykor?

http://hvg.hu/itthon/20101217_hal_karacsony_szokasok_hagyomanyok

A karácsonyi asztalra kerülő ételek legtöbbjének szimbolikus üzenete volt:

• így mákos tésztát enni jó házasságot,
• hüvelyeseket gazdagságot és jó termést jelentett.
• A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását,
• a mézzel elkészített fokhagyma pedig a jövő évi egészséget szolgálta.

De mit eszünk ma, és mi a szokás a nagyvilágban?

Korábban Magyarországon a hal inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, ma már nincs akkora jelentősége, az ünnep bármelyik napján ehetünk halat. A magyar hagyományokban a karácsonyi asztalra kerülő ételek többségének varázserőt tulajdonítottak: a halpikkely sok pénzt jelentett – és a hal gyors mozgása miatt – a család előrehaladását jelképezte az új évben.

A karácsonyi vacsoraasztalnak is fontos szerepe volt a néphitben. A régiek sok helyen a karácsonyi abroszból vetették a búzát a jobb termés érdekében. Korábban a jellegzetes karácsonyi ételek között nem szerepelt szárnyas, csak sertéshús – Erdélyben ma is igen gyakori, hogy a karácsony előtti disznóölésnek köszönhetően sült kolbász kerül az ünnepi asztalra –, illetve később a hal. A hal, főleg annak rántott változata bécsi eredetű, ahol ma már a puncs is előkelő helyett vívott ki magának. A disznó előre túr, így fogyasztása a következő évre a fejlődést jelentette. A szárnyasokat azért nem fogyasztották, mert hátrafelé kapar, s ez rossz előjel.

A káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítjük el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A pulyka már a tengerentúlról, illetve a britektől, a szigetországból átvett „jellegzetes” étel, ami kissé elhalványította e régi hiedelmet. A diós és a mákos bejgli sziléziai vidékről származik, körülbelül a 16. század óta ismerjük, de arra, hogy miért került be a karácsonyi étrendbe, nincs pontos magyarázat.

A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A pulyka mellett a liba is jellemző, főként Franciaországban és Németországban. Az angolszász országokban szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül. Igazi karácsonyi különlegesség náluk a mazsolás puding, amelybe kis ajándékokat is rejtenek. Úgy tartják, hogy megtalálójának szerencséje lesz.

Rajtunk kívül is vannak olyan nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. De más, számunkra ismeretlen ételek is helyet kapnak az ünnepi menüben: Oroszországban a karácsonyi ételsor fontos része a blini, a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta. Szintén karácsonykor készítik el a savanykás füstölt húsos, tejföllel és kaporral tálalt krumplilevest, szoljankát, illetve a vodkás toroskáposztát.

A lengyelek is készítenek hallevest, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. Lengyelországban az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít. Csehországban sokfogásos, bőséges vacsorát szolgálnak fel, és úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt.

Elterjedt volt az a hit is, hogy a fák tövébe szórt karácsonyi morzsa a jobb gyümölcstermést segíti elő. A halászok a karácsonyesti asztal alá tették hálójukat, hogy egész esztendőben jó fogásuk legyen. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése. Somogy megyében például szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták.

A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal. A fehér damaszttal megterített asztalra általában négyfogásos menü kerül, a hideg előétel után húslevest fogyasztanak, majd liba-, esetleg kacsasültet. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés tortával fejezik be a lakmározást.

Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik. December 25-én a csemegének számító libamájat fogyasztják, de híres francia étel a töltött libanyak, amelyhez a liba nyakának bőrét töltik meg, és burgonyapürével tálalják. Sok helyen az osztriga és az articsókás omlett is az ünnepi ételsor része, ahogy a híres karácsonyi sütemény, a buche de noel csokoládés fatörzs) is.

Olaszországban az egyik legnépszerűbb ünnepi étel a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola, töltött gombával. Főételként a sült házinyulat pármai sonkával tálalják. Karácsonyi kuglófjuk a panettone, amely egy könnyű kelt tésztás, mazsolával készített kalácsféleség.

A skandináv országokban, ahol többfogásos karácsonyi vacsorával szokás előállni, az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Desszertként habos tejberizst esznek, amibe egy szem mandulát rejtenek: aki megtalálja, ajándékot kap. A lazac Finnországban jellemző, ahogy a gesztenyés liba, libamáj is. Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.